4 dolog amit fejleszthetünk a tartalmas beszélgetésekért

Bizonyos szakmák - pl. segítő területek, pedagógia, jog - vonatkozásában különösen magas szinten kell(ene) figyelni és hallgatni, ám maga a képesség akkor is hasznos lehet, ha a kapcsolatainkat szeretnénk egy minőségibb szintre emelni.

4 dolog amit fejleszthetünk a tartalmas beszélgetésekért

Bármilyen célból is döntünk mellette, az aktív hallgatásnak van 4 olyan összetevője, amiket mindenképpen érdemes fejleszteni.

Mint mindennek, ennek is vannak bizonyos alapjai. Olyan összetevőkre gondolok, amik azontúl, hogy hozzájárulnak a hallgatásunk minőségének a javulásához, egy kisebb fajta felelősséget közben ránk, mint hallgatóra is tesznek.

Hogy jön ide a felelősség?

 Ahhoz, hogy valaki őszintén megnyíljon előttünk, nekünk is hozzá kell járulnunk a bizalmi légkör kialakításához. Amikor ez megtörténik még nem tudjuk, mi vár ránk. Milyen problémát, adott esetben titkot osztanak majd meg velünk? Mit fogunk majd vele kezdeni? És ez már mind-mind felelősség kategória...

Ebből kiindulva az aktív hallgatás fejleszteni érdemes öszetevői az elfogadás, őszinteség, empátia, és a jellegzetességekre/sajátosságokra való figyelem.

ELFOGADÁS - azaz egyfajta tisztelet vagy elismerés a személy felé, akivel beszélgetünk. Mindezt nem az alapján amit mond, hanem inkább azért, mert egész egyszerűen ő egy ember, akinek ráadásul joga van kifejezni a gondolatait.

Az elfogadás annyira feltétlen, amennyire csak lehetséges. Jó tudni, hogy benne van a pakliban, hogy elhangzanak olyan vélemények vagy gondolatok, amelyek morálisan, vagy akár jogi szempontból számunkra a vállalhatatlan kategóriába tartoznak és ilyenkor az elfogadás "visszavonható"!

Az elfogadás azt is jelenti, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban egyaránt  kerüljük az egyetértést és az egyet nem értést. Pártatlanságnak hívják. Ezzel tudjuk ugyanis bátorítani a velünk szemben - vagy éppen mellettünk ülőt -, hogy megnyíljon és akarjon továbbhaladni azon az úton, amin elindult a beszélgetés által, és amin még az önismerete is fejlődhet.

ŐSZINTESÉG - ami bár magátől értetődő, nyitottságot, egyenességet és hitelességet is igényel a részünkről, az elhangzottakra adott reakciódra vonatkozóan.

Az őszinteség kvázi az elfogadás egyik következménye, azzal együtt, hogy a másik a gondolataiból annyit árul el, amennyit csak tud és akar.

A túl hamar adott őszinte reakció gátja lehet a továbbiaknak, vagyis megakaszthatja a beszélgetést. Ezt úgy lehet megelőzni, ha mi lépünk előszőr. A részünkről adott őszinte megnyilvánulás -nem reakció! - hasonlót ébreszthet fel a beszélgető partnerben is. Amikor ugyanis valaki előbújik az álarc mögül, az másokat is erre ösztönözhet.

EMPÁTIA - amit szokás úgy is definiálni, mint egy képesség arra vonatkozóan, hogy emocionális szinten megértsük mások helyzetét vagy beleéljük magunkat egy bizonyos szituációba. Ez azonban inkább szimpátia, hiszen saját nézőponton nyugszik, és nem egy érzésen, amit éreznünk kellene.

Más szavakkal: empatizálni valakivel akkor tudunk igazán, ha tudjuk hogyan érzi magát egy adott helyzetben. Honnan tudhanánk? Onnan, hogy már megtapasztaltuk ugyanazt, vagy mert hasonlóképpen érezzük magunkat. Pl. sajnos nem lehet teljes mértékben empatizálni egy gyászolóval mindaddig, amíg meg nem tapasztaltuk egy szerettünk elvesztését.

Magyarázható az empátia egyfajta vágyként is arra vonatkozóan, hogy érezzük, vegyük át a másik érzelmeit, tekintet nélkül a saját tapasztalatainkra - ám ez nem feltétlen lesz célravezető.

Az igazi empátia nagyon ritka és egyben csodálatos dolog, ami egy személyes tapasztalaton alapuló, hiteles érzelmi reakció.

SAJÁTOSSÁGOK - ra, és a jellegzetességekre való figyelem - a nagy általánosságok helyett, hiszen "az ördög is a részletekben bújik el"!

Akinek problémája van, gyakran kerüli a fájdalmas érzéseket. Kommunikációjára jellemző a személytelenség és a saját magától való elvonatkoztatás. Általánosan beszél a helyzetekről, és arról, ahogyan "más emberek" csinálják vagy megtapasztalják a dolgokat. Teszi ezt anélkül, hogy közvetlenül bevonná magát a történetbe vagy sugallná, hogy bármilyen módon érintve van.

Ahhoz, hogy valamilyen szempontból értékelhető legyen a kommunikáció, kérjük meg, hogy minél részletesebben mondja el a helyzetet. Ne lepődjünk meg, ha ezt közvetlen kihívásként éli meg, hiszen meg kell nyitnia egy meglehetősen személyes szintet, és még a problémát is "vállalnia" kell, hogy ezt megtegye.

Két dolog történhet: Annyira leblokkol, hogy a beszélgetésnek akkor és ott vége lesz,  vagy átlépve egy másik "dimenzióba", tovább bátoríthatóvá válik, hogy megnyíljon és beszéljen a problémájáról.

#Mit adhat még a tartalmas beszélgetés?

VEZESS,ÉS VISELKEDJ TUDATOSAN!

#400 szóban a vezetésről, vezetőknek