7 akadály, ami a hallgatás útjába állhat

Ezek azok az akadályok, amelyek befolyásolják, hogy ténylegesen meghalljuk amit a másik mond és hátráltatják a hatékony kommunikációt is.

7 akadály, ami a hallgatás útjába állhat

Elbeszélni egymás mellett - kevesen vannak, akiknek nincs ilyen emléke.

Kevés fárasztóbb dolog van annál, mint amikor beszélgetni próbálunk valakivel de mintha meg se hallana, semmi reakciót nem ad az általunk elmondottakra, csak mondja-mondja...Mi lehet az oka?

A 7 leggyakoribb akadálya annak, hogy meghalljuk a másikat:

1. A tudatlanság és az illúzió

Az első akadálya az aktív hallgatásnak, amikor egyszerűen nem vesszük észre, hogy nem az történik amit mi gondolunk. Sokan teljesen adekvát módon élik le az életüket anélkül is, hogy fejlesztenék a hallgatásukat. Ami leginkább azért történik, mert a hallgatást, nem azok közé a készségek közé sorolják, amivel kezdeni kellene valamit.

Könnyen becsaphatjuk magunka azzal a gondolattal, hogy a hallgatás már önmagában lehetővé teszi, hogy a másik beszéljen a jelenlétünkben. Még akkor sem derenghet, hogy valami nincs rendben, amikor mi vagyunk a beszélő egy pocsék hallgatóval szemben - aki akár minden szempontból olyan rossz hallgatóság, mint mi.

Amikor viszont egy igazán tehetséges hallgatóval kerülünk szembe – akinek megvan az aktív hallgatás készsége –, vele összehasonlítva már tudatosulhat, hogy milyen hiányosságaink vannak.

2. Az ellenállás

Amikor ténylegesen hallgatunk egy másik embert, akkor előfordulhat, hogy valamilyen módon bevonódunk ...

Azok az emberek akik elmondják a problémájukat, gyakran teszik ezt azért, mert tanácsra van szükségük, vagy mert azt is akarják, hogy mint hallgató sokkal mélyebben érintve legyünk. Talán így kevésbé érzik magukat egyedül...

Amikor ez a kezdetektől nyilvánvaló, akár vonakodhatunk is a bevonódástól, és ezért szándékosan nem kölcsönzünk szimpátiát és megértő füleket a történethez.

3. Az elfogultság és az előítéletek

Az, ahogy értelmezünk dolgokat, negatívan is befolyásolhatja a reakcióinkat.

Ilyenkor vagy

  • feltételezzük, hogy ismerjük már a helyzetet mert már volt hasonló tapasztalatunk a múltban,
  • vagy pedig hagyjuk, hogy a prekoncepcióink beárnyékolják a reakcióinkat.

Az első esetben mi, mint hallgató nem megfelelően figyelünk a tényekre, mert azt gondoljuk, hogy már a teljes sztorit ismerjük. Ez azt jelenti, hogy vagy lebecsüljük a problémát, vagy egyből van már egy válaszunk, ám az nem feltétlen felel meg a beszélő igényeinek.

A második esetben pedig negatívan ítéljük meg a beszélőt azért, mert a véleménye vagy a meggyőződése a miénk ellentéte.

4. Az érdektelenség

Egyszerűen nem érdekel bennünket, amit a másik mond.

Ez lehet azért, mert

  • a témát unalmasnak találjuk,

  • túlmutat az eddigi tapasztalatainkon és inkább nem nyilatkozunk,

  • az ismereteink hiányosságainak köszönhetően elutasítjuk a probléma súlyosságát.

Mindezek eredményeképpen aztán ki is kapcsolunk, mintha ott se lennénk…

5. A beszélőről alkotott vélemény

A véleményünk a beszélőről, mint személyről szintén befolyásolhatja,hogy milyen mértékben vagyunk készségesek figyelmet és időt adni.

Sokszor ez azon múlik, hogy kedveljük vagy sem. Az eredmény: vagy minden szaván csüngünk vagy teljesen zokon vesszük a „terhelést”.

Nem szép dolog, de ez múlhat a beszélő valamilyen státuszán is: egyik esetben akár méltatlannak is tekinthetjük már a gondolatokat is, míg a magas státuszzal bíró egyéneknél megtisztelőnek érezhetjük, hogy be vagyunk vonva, ...vagy, hogy konzultál velünk.

6. A saját érzések

Még ha a munkaköri leírásban benne is van más emberek meghallgatása, a képességeinket az aktív hallgatásra vonatkozóan, könnyen befolyásolhatja, hogy abban az adott pillanatban hogyan érezzük magunkat.

Ha nem figyelünk rá oda, az érzéseink irányíthatják az egész napunkat. Különösen azt, ahogyan reagálunk, amikor az emberek a problémájukkal közelednek felénk.

Ha jó hangulatban vagyunk és pozitív érzésekkel telve, akkor képesek vagyunk arra, hogy a lehető legjobb tanácsot adjuk, az alapján amit meghallottunk.

Rossz hangulat esetén azonban, már az elképzelés, hogy valaki meg akar terhelni a gondolataival, nemhogy a problémáival, inkább bosszantó lehet. Ezért úgy teszünk, mintha figyelnénk és érdekelne…bár így mindenki idejét pazaroljuk ezzel!

7. Rossz helyen és rossz időben

Ezek szintén olyan fizikai tényezők, amelyek befolyásolják a hallgatási képességeinket.

Ha kevés időnk van, akkor lehet, hogy az időbeli korlátok miatt nem tudunk hatékonyan koncentrálni. Igazság szerint már 5 perc aktív hallgatás is hasznosnak bizonyulhat a beszélő számára, de mindez nem lehetséges, ha közben az óránkat nézegetjük.

A helyszín szintén egy probléma lehet. Egy bizalmi beszélgetés az utcán, miközben javában zajlanak az útjavítási munkálatok soha nem vezet az aktív hallgatáshoz. Ugyanígy kudarcra van ítélve egy hasonló beszélgetés egy dugig tele lévő étterem kellős közepén .

Ezek ugyan extrém példák, de rámutatnak a megfelelő hely és idő kiválasztásának fontosságára. Hallgatóként - és beszélőként is - sokkal jobb az előre egyeztetett időpont és hely, mintsem engedni a nyomásnak és azonnal rendelkezésre állni, még ha nem is hallunk semmit.

#Kinek melyik akadállyal kell megküzdeni leggyakrabban?

VEZESS, ÉS VISELKEDJ TUDATOSAN!

#400 szóban a vezetésről vezetőknek

Ezek is érdekelhetnek: