HALLGASS, hogy HALLHASS!

A hallgatásnak két típusa van: az egyik az aktív hallgatás, a másik pedig inkább csak hallgatózás.

HALLGASS, hogy HALLHASS!

Tipikus helyzetek, amelyekben úgy érezzük, hogy süket fülekre talált, amiről beszéltünk. Vagy éppen mi nem halljuk meg igazán, amit mond a másik. Különböző okai vannak, de egész egyszerűen tényleg nem feltétlen halljuk meg amit mások mondanak.

Miben különbözik az aktív hallgatás az egyszerű hallgatástól?

Fontos tudni, hogy az aktív hallgatás a hatékony kommunikáció egyik alapja!

Nézhetjük úgy is, mint egy művészetet, még pedig a jelentés meghallásának művészetét. Ahhoz, hogy megkapjuk a másik szavainak értelmét, nagyon figyelmesen kell hallgatnunk. Az is igaz, hogy nem feltétlen csak ezen múlik a megértés, de az biztos, hogy legalább egyértelműen tudni fogjuk, hogy miről beszél a másik. Bónuszként a megfelelő kérdéseket is fel tudjuk tenni a tisztázás érdekében.

MILYEN JÓ LENNE, HA EGYSZERŰEN SZOKÁSSÁ VÁLNA ÍGY HALLGATNI!

Mit igényel az aktív hallgatás?

A nekünk elmondottak megértését, értelmezését és kiértékelését. Ezek nélkül a kommunikáció csupán egy látszat, ami akár elegendő is lehet, ha csupán időtöltésként beszélgetünk, mondjuk a szomszéddal, ám teljesen inadekvát egy üzleti környezetben vagy bizonyos nehezebb szituációkban. Többek között azért is van meglehetősen nagy fontossága a kommunikáció minőségének, mert jelentősen befolyásolja a hatékonyságot és a problémamegoldást.

Az aktív hallgatás a beszélőre fókuszál, ami azt jelenti, hogy ellenállunk a belső késztetésnek, hogy magunkról beszéljünk, és ehelyett arra koncentrálunk és hajlandóságunk is van meghallani, amit a másik mond.

A beszélő fél elmondja az ügyes-bajos dolgait. Gyakorlatilag kialakulhat egy bizalmi légkör, amiben hallgatóként szinte tereljük a hangot, helyet adunk, utat mutatunk neki, ezáltal pedig a beszélő kibonthatja azokat a gondolatait, amelyek egészen idáig túl bonyolultnak tűntek.

MIÉRT olyan fontos az aktív hallgatás?

Többek között azért, mert ennek hiányában a kommunikáció szegényes, vagy inkább felszínes. Ahol pedig a kommunikáció ezen a szinten megragad, ott a lehetőségek sem bukkannak fel, inkább csak a problémák.

Pontokba szedve, az aktív hallgatás tehát:

  • ösztönzi az embereket a megnyílásra;

  • csökkenti a félreértések lehetőségét;

  • segíti megoldani a problémákat és a konfliktusokat;

  • bizalmat épít.

... és akkor jöjjön néhány elgondolkodtató kutatási eredmény:

Az ébren töltött idő 90 %-át valamilyen kommunikációs formával töltjük ki, ami lehet olvasás, írás, beszéd vagy hallgatás. Ennek több, mint a felét hallgatással töltjük – vagy legalábbis annak hisszük:-).
A vezetők kommunikációjára jellemző, hogy annak 70%-át a hallgatás teszi ki. Minél magasabb pozíciót töltenek be, ez annál inkább több.

A különböző statisztikák azt is kimutatták, hogy kb. 25-50 %-ban halljuk meg, amit mondanak nekünk. Egy 10 perces beszélgetésből nagyjából 2,5 – 5 perc az, ami hasznos információként megmarad. Ez akár elegendő is lehet ahhoz, hogy megértsük a beszélgetés általános irányát, ám még mindig marad 50 -75 % ami mellett elmegyünk. A fontos részletekben rejlő lehetőségek kihagyása ezért meglehetősen jelentős is lehet!

Leegyszerűsítve, a beszéddel elérünk egy másik embert, a hallgatással el is fogadjuk és szinte meg is érintjük – ez így együtt adja a minőségi kommunikációt, ami minden kapcsolat alapja…

VEZESS, ÉS VISELKEDJ TUDATOSAN!

Nézz körül a Tudástár Letölthető anyagai és Tesztjei között is!

Regisztrálj a Club -ba  és fejleszd az ún.'"soft" készségeidet, mint pl. időgazdálkodás, kommunikáció, konfliktuskezelés!

Ezek is érdekelhetnek: