Blog

Hogyan lehetünk jobbak ebben? Hogyan tudjuk kiválasztani, hogy min változtassunk? Honnan tudjuk, hogy mások értékelik, hogy mi változtunk?

Rengeteg lista szól arról, hogy a vezetőknek mit nem kellene csinálniuk. Az alábbi megközelítés inkább arról szól, hogy mit kellene tenni, amikor valaki vezetői szerepbe kerül.

Miért van szükség azokra a bizonyos nehéz beszélgetésekre és hogyan csináljuk?

Hogyan élhetjük túl? Aki dolgozott már olyan vezetővel, aki mindig káoszt teremtett maga körül, vagy lételeme volt a dráma, az valószínűleg tudna erről mesélni...

Pontosítok, a szükségtelen versenyszellem. Aminek a célja valahol a saját tökéletesség folyamatos bizonyítása, és ezzel együtt a saját bizonytalanság elrejtése. Meglehetősen frusztráló a környezet számára (is).

Ki az, aki nem látott még vezetőt amatőr módon viselkedni, akár a szakmáját de leginkább a szerepét illetően?

Ki mondhatja ki a döntést, a végső bírálatot a viselkedésünk, a gondolkodásunk és akár az érzéseink fölött?

Az talán már ritkábban felmerülő kérdés, hogy mi köze az empátiának a vezetéshez, de még mindig többen gondolják úgy, hogy ez egyfajta felesleges "puhaság" és könnyen vissza lehet vele élni. Amikor ez megtörténik, az már egy másik vezetői kompetenciát érint, a határtartást!

Mint általában, itt sem árt, ha kiindulásképpen van egy célunk, ami azért több, mint a túlélés. Az sem mindig lehet megoldás, hogy továbbállunk, hiszen nem mindig tehetjük meg.

A felsővezetők egyik leggyakoribb problémája, annak a képességnek a hiányából fakad, hogy azokat a bizonyos nehéz beszélgetéseket lefolytassák a közvetlen beosztottjaikkal - de talán bárki mással is.