Kezdjünk valamit a bizonytalansággal!

Többek között azért is, mert manapság akár napi szinten szembesülhetünk vele. Aztán azért is, mert ha nem nézünk vele szembe, akkor mumusként lebeg felettünk, sőt azt az érzést is "meghozhatja", hogy irányíthatatlanná válik az életünk.

Kezdjünk valamit a bizonytalansággal!

A bizonytalanság ugyan önmagában is a komfortzónán kívül van, de nem csak ennek köszönhető, hogy nem szeretjük.

Azonban nem ártana valahogy megbarátkozni és elfogadni, mert úgy tűnik egyre inkább az életünk részévé válik.

Mit tehetünk azért, hogy jobban kezeljük és tudjunk vele együtt létezni anélkül, hogy kifacsarna bennünket?

A toolshero oldalán találtam egy elméletet a bizonytalanság csökkentéséről, ami ugyan a kommunikációban rejlő bizonytalansággal foglalkozik, de én most megpróbálom ennél tágabb kontextusra kiterjeszteni.

Mi is az a Bizonytalanságcsökkentési - elmélet?

A Bizonytalanságcsökkentési - elméletet 1975-ben Charley Berger és Richárd Calabrese alkotta meg.

Arra tettek kísérletet, hogy leírják azt a kommunikációs folyamatot, amikor az emberek először találkoznak, elkezdenek beszélgetni, megosztják az ismereteiket, ezen keresztül elkezdik megérteni egymást, és ha minden jól megy, kialakul köztük a bizalom.

Az elmélet szerint tipikus emberi tulajdonság kételkedni annak a személynek a jövőbeli cselekedeteivel kapcsolatban, akivel először találkozunk.

Berger és Calabrese azt a következtetést vonták le, hogy egy ilyen helyzteben mindkét félnek sok kérdése van / lehet egymáshoz és egymásról. Ennek megfelelően a Bizonytalanságcsökkentési - elmélet főként az emberi viselkedés kiszámíthatóságára fókuszál.

Az elmélet szerint az embereknek információra van szükségük a másik emberről ahhoz, hogy csökkenjen a bizonytalanságuk - egyébként ugyanerre van szükségünk, erre vágyunk, bármely bizonytalan helyzetben is.

Azt is kimutatták, hogy amint sikerül a szükséges információt megszereznünk a másikról, mindkét fél számára könnyebb lesz "megjósolni" a viselkedést és a cselekedetet - és elkezdünk megnyugodni.

Az elmélet szerint az embereknek kognitív- és viselkedési bizonytalanságuk is lehet az ilyen helyzetekben és mindkettő megtörténhet, amikor először találkozunk valakivel.

A kognitív bizonytalanság a hitrendszerre és az attitüdre vonatkozik, tehát azt kívánja felfedezni, hogy valójában ki a másik, milyen ember. A viselkedési bizonytalanság arra vonatkozik, hogy a másik vajon hogyan viselkedne bizonyos helyzetekben, mert pl. még nem tiszta, hogy miért viselkedik úgy, ahogy, illetve ennek következtében kérdések merülnek fel, hogy az illető megbízhatóságával kapcsolatban is.

Maga az elmélet bármely kommunikációs helyzetben alkalmazható a hétköznapokban pl. amikor időpontot beszélünk meg valakivel, akivel még soha nem találkoztunk, vagy két olyan munkatárs beszélget, akik korábban még nem ismerik egymást.

A Bizonytalanságcsökkentési - elmélet különböző axiómákon alapszik - az axiómák egyszerűen kijelentések, amik általánosan elfogadottak, nem megkérdőjelezhetők, alapigazságként fogadjuk el őket.

A Bizonytalanságcsökkentési - elmélet axiómái

1. A bizonytalansági szint csökken, ha a felek között minél több a verbális kommunikáció

Az interakcióban résztvevőknek alapból lehet egy bizonytalanságérzete, amikor előszőr találkoznak, de minél több szót váltanak, annál jobban csökken a bizonytalanságuk és könnyebben, és többet kommunikálnak.

2. A bizonytalansági szint csökken, ha a felek minél több, pozitív non-verbális kifejezést mutatnak

Idetartoznak pl. a mosoly, a különböző gesztusok, a szemkontaktus, az odaforduló testtartás, a nem túl nagy fizikai távolság. Amikor ez megtörténik, akkor többet kommunikálnak, és nő a bizalom szintje is.

3. A bizonytalansági szint csökken, ha a felek minél több általános jellegű kérdést tesznek fel és válaszolnak meg egymásnak

Ezek a kérdések egyszerűen megválaszolhatók, leginkább a munkával, az ott betöltött szereppel kapcsolatosak, vagy azzal, hogy ki hol él, hol nőtt fel. A személyes jellegű információra vonatkozó kérdések nem tartoznak ide, mert a résztvevők még megfigyelői státuszban vannak.

4. A bizonytalanság szintje csökken, ha a felek személyes információt osztanak meg egymással - miután már elértek egy bizalmi szintet

Ez azért és akkor törtéik, amikor a bizonytalanság szintje már jelentősen csökkent. Ha valamilyen okból kifolyólag az egyik félnek még mindig magasabb a bizonytalansági szintje, akkor valószínűleg kevesebb személyes és bizalmas infrmációt oszt meg.

5. A bizonytalanság szintje csökken, ha a felek egyenlő mértékben várják el -, és adják meg egymásnak a hasonló információkat

Ez a kölcsönösségről szól, és nagyban hozzájárul a bizalmi szint további növeléséhez is.

6. A bizonytalanság szintje csökken, ha a felek hasonló érdeklődést mutatnak.

A hasonlóság érzése megszünteti a kommunikációs akadályokat, és lehetővé teszi a kapcsolatépítést, a kapcsolódást. Az ilyen "találkozások" bármely területen létrejöhetnek, legyenek akár személyes témák, mint pl. a hobbik, vagy bármely vélemény bizonyos dolgokról.

7. A bizonytalanság szintje csökken, ha a felek pozitív érzéseket osztanak meg

Ez megkönnyíti egymás megértését és gyorsítja a kapcsolat felépítését. Az egymás iránti pozitív érzések csökkentik a bizonytalanságot, a beszélgetések számát pedig növelik.

Hogyan használhatjuk mindezt más helyzetekben?

  1. Amikor először találkozunk egy számunkra ismeretlen szituációval, annál jobban csökkenhet a bizonytalanságérzetünk, minél többet beszélünk róla, pl. azokról a kérdésekről, amelyek felmerülnek bennünk -, vagy a félelmeinkről, a kételyeinkről vele kapcsolatban.

  2. A bizonytalanság sokunknál lemerevedéssel, vagy lefagyással jár együtt. Ennek kifejezéseképpen megjelenik az üveges szem, a megrogyott testtartás, a behúzott vállak, a lehajtott fej, a távolba révedő tekintet stb. Ehelyett, illetve ahhoz, hogy ebből az állapotból kilépjünk, érdemes kihúzni magunkat, fejet felemelni, odafigyelni a levegővételre és fizikailag is mozdulni, mondjuk sétálni egyet.

  3. A bizonytalansággal együtt jár a "nem tudás" - vagy talán ebből fakad. Tehát a komfortérzetünket növelheti, ha legalább körbejárjuk az adott helyzetet és elkezdünk általános információkat gyűjteni róla. Cél: növelni, szélesíteni, amennyire csak lehetséges a látókörünket.

  4. Ha elegendő mennyiségű információ áll rendelkezésünkre, akkor egyrészt bátrabban szember merünk nézni azzal, hogy az adott helyzet hogyan érint bennünket - személyesen, specifikusan -, másrészt jobban tudunk vele kezdeni is valamit, mert megfoghatóbbá válik.

  5. Ha a kölcsönösséget, mint viszonhatást nézzük, ami az egymással bizonyos viszonyban levő személyek vagy dolgok egymásra gyakorolt hatása, akkor jó tisztázni, hogy az adott helyzetben lévő bizonytalanság mire fejti ki még a hatását. Minél tisztább a kép, annál kevésbé érezzük hullámzónak a talajt. a lábunk alatt ...

  6. Amikor van már tapasztalatunk, bármely szempontból hasonló helyzetek megoldásában, az mindig enyhít a bizonytalanság okozta nyomáson. Talán azért nem ugrik be egyből, mert a stresszhatás miatt nem látjuk a fától az erdőt - vagy éppen fordítva. Ahogy vissza tudjuk szerezni a kontrollt és újra megfelelően működik a gondolkodó agyunk, úgy juthatnak eszünkbe hasonló és általunk megfelelően kezelt helyzetek. Használjuk ezt a tapasztalatot!

  7. Az érzelmi aspektus vizsgálata kihagyhatatalan része bármely, így a bizonytalan helyzetek kezelésének is. Ez ebben az esetben jellemzően nem túl pozitív érzéseket hozhat be, vagyis nem igazán "tetszés" kategóriát ígér, de tetszik vagy sem, kezdeni kell vele valamit. Az érzelmek azonosítása sokat elárul és megmutatja az irányt. A bizonytalanság mögött sokszor és leginkább a félelem van, a jövőtől. Ha végigmegyünk az előző lépéseken, akkor a kezdetben homályos kép konturt kap, és kevésbé tűnik majd félelmetesnek ...

A bizonytalanság enyhítésére tehát az elsődleges eszköz, ami ráadásul mindig kéznél van, az a kommunikáció. Az kell a kapcsolódáshoz, és az információszerzéshez is. Ez a kettő több szempontból és nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy újra saját kezünkbe érezzük a kontrollt, a "levegőben való lógás" helyett.

VEZESS ÉS VISELKEDJ TUDATOSAN!

Nézz körül a Tudástár Letölthető anyagai és Tesztjei között is!

Regisztrálj a skillclub -ba  és fejleszd a különböző készségeidet, mint pl. vezetés, időgazdálkodás, kommunikáció, konfliktuskezelés, kérdezéstechnika!

Ezek is érdekelhetnek: