Mit tehetünk ha utál a főnök?

Milyen egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy nem vagyunk a főnök kedvencei és mit kezdhetünk ezzel?

Mit tehetünk ha utál a főnök?

Életünk meghatározó részét töltjük a munkahelyen ezért egyáltalán nem mindegy, milyen érzésekkel távozunk a munkaidő végén vagy, hogy milyen érzésekkel érkezünk reggelente. Valószínűleg egyetértünk abban, hogy egy vezető profizmusa nem az érzelmek leplezésénél/elfojtásánál  kezdődik! 

Mekkora tisztelet övezheti azt a vezetőt, aki nyílt kommunikáció helyett az alábbi jelzéseket küldi a számára nem tetsző személyek felé? 

Vagy valamilyen teljesítményt vagy a szimpátiája hiányát nem tudja kezelni és ezért fordul ilyen eszközökhöz? 

Egyik sem előnyös.

Nézzük a jeleket és azt, hogyan kezelhetjük őket, anélkül, hogy sértődötten, vagy éppen meghunyászkodva a sarokba vonulnánk, esetleg kihúzott karddal belemennénk egy kilátástalan kimenetelű küzdelembe:

1. Ösztönösen érezzük

Ha úgy érezzük, nem kedvel bennünket, vagy másként bánik velünk mint a többiekkel, akkor valószínűleg lehet benne valami és ideje egyéb jelek után kutatni.

Már az nagyszerű dolog, hogy meghalljuk azt a bizonyos belső hangot! Azonban önmagában ez még nem ad egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy valaki utál. Keressünk egyéb jeleket, amik vagy megerősítik vagy elcsitítják a kételyeket.

2. Kirekesztően viselkedik

Nem kéri ki a véleményünket olyan ügyekben és témákban, amik hozzánk tartoznak, amiknek a szakértői vagyunk, alapvetően nem kíváncsi a gondolatainkra és nem értékeli túl sokra.

1-2 alkalom még nem jelenti a világ végét, ám arra mindenképpen felhívja a figyelmet, hogy valamiért kihagynak. Van rá különösebb oka? Ha a továbbiakban is előfordul, lépjünk oda és kérdezzünk rá: Többedszerre tapasztalom, hogy kimaradok olyan témák megvitatásából, amelyekért én vagyok a felelős / hozzám tartoznak / amelyekhez szakértőnek lettem felkérve. Meglehetősen furcsán érint / kifejezetten zavar / nem szeretnék találgatni, ezért megkérdezem, hogy van e valamilyen különösebb oka?

3. Ránk se néz

Ha ki nem állhat, vagy éppen mérges ránk a főnök, akkor valószínűleg nem néz majd a szemünkbe, megpróbálja kerülni a szemkontaktust, nehogy észrevegyük az ellenséges érzelmeit.

Sajnos a vezetők körében is előfordul, hogy némelyikük úgy általában kerüli a szemkontaktust. Az is kimutatható, hogy ha valaki iránt feszültség van bennünk, akkor kerüljük a pillantásunkkal, mert attól csak fokozódik ez a kellemetlen érzés. Ha úgy érezzük, hogy van oka és sajnáljuk, vagy van oka, de nem bánjuk, mert nem a mi hibánk, vagy éppen nincs semmi alapja a haragnak DE ez minket zavar, lépjünk oda: Tudom, hogy az a múltkori eset nem zárult pozitívan... és nagyon sajnálom. A jövőbeli együttműködés miatt szeretném, ha ezt megbeszélnénk...

4. Ránk biztos nem mosolyog 

Mindenkinek hullámzik a hangulata. Előfordul, hogy egyszerűen bal lábbal kel fel az ember, de ha egyszer sem hajlandó elmosolyodni a jelenlétünkben, vagy esetleg lefagy a mosoly az arcáról, ha a szobába lépünk, az több mint árulkodó.

Célszerű "utánajárni", hogy csupán a bal lábas verzió van e érvényben vagy pedig ennél többről van szó. Szokott egyáltalán mosolyogni a beosztottakra vagy a vezető társaira? Van egy olyan "szokása", hogy a mosolyt nála ki kell érdemelni? Az is megfontolandó, hogy mennyire fér bele a céges kultúrába a mosolygás, mert nem mindenhol. Amennyiben ez tényleg nekünk szól és nem tudjuk az okát, akkor: Az a tapasztalásom, hogy a jelenlétem együttjár a hangulat lefagyásával...., érzékelek egyfajta távolságtartást az irányomban. Nem értem mi okozza ezt, de szeretném megbeszélni, mert így nehéz együttműködnöm a mindennapokban.

5. Kerül

Ha inkább lépcsőzik ahelyett, hogy egy liftbe szállna velünk, vagy úgy intézi a dolgait, hogy minél kevesebbet találkozzunk, az az egyike az intő jeleknek - bár ez elég nagy energiabefektetést jelent, és valószínűleg kevés főnök alkalmazza ezt a módszert.

Tényleg nehéz elképzelni, hogy egy vezető eljut idáig. Ha meggyőződtünk róla, hogy mégis, akkor: Az utóbbi időben úgy vettem észre, hogy kerüli a velem való találkozást. Ez meglehetősen nehézkessé teszi számomra a munka elvégzését, mert vannak olyan fázisok, ahol elengedhetetlen az Önnel való egyeztetés / Számomra fontosak a visszajelzések a munkámat illetően és ez így meglehetősen elbizonytalanít.

6. Ignorál

Ha kimarad a köszönés, az sem sok jót jelent, felettesünk valószínűleg így jelzi, hogy nem vagyunk a szíve csücske.

Ez is az a szint, amit nehezen tudok elképzelni egy vezető vonatkozásában, hiszen mennyire alkalmas akkor arra a pozícióra! Ám ha mégis, odaállnék: Szeretném tudni, mi az oka annak, hogy nem fogadja a köszönésemet. Próbáltam rájönni az okára, mivel korábban nem ezt tapasztaltam, de nem sikerült. Tudna nekem ebben segíteni?

7. Mikromenedzsel

Bár sok főnök azért felügyeli szorosan alkalmazottai munkáját, mert magas a kontrolligénye, ez annak a jele is lehet, hogy nem néz ki sokat belőlünk, és néha igazi pszichoterrornak is tűnhet ez a túlzott kontroll.

Lehet bizalmi kérdés, lehet egy olyan hozzáállás, hogy "minden csak akkor jó, ha ő is benne van", mert így bizonygathatja a saját fontosságát is. Valóban demotiváló, főleg ha nagyobb önállóságra vágyunk. Mondjuk el, hogy: Számomra is nagyon fontos a munka minőségi elvégzése és a határidő betartása. Azzal, hogy a legkisebb lépéseket is csak az Ön ellenőrzésével végezhetem, nagy mértékben lelassítja a haladásomat, ráadásul lassan elbizonytalanít abban is, hogy egyedül meg tudom csinálni. Szeretnék ennél nagyobb önállóságot és bizalmat kapni. Hogyan tudnánk ebben közös nevezőre jutni?

8. Egyszavas válaszokat ad

Ha általában igennel vagy nemmel válaszol akkor is, ha ennél kicsit kifejtősebb válaszra volna szükség, sőt még az emailjeben sincs üdvözlés és/vagy köszönés, az is elég gyanús.

Ismét felmerül, hogy ez általános jelenség vagy kifejezetten nekünk szól. Lehet kommunikációs hiányosság? Tehetünk érte, hogy megkapjuk a számodra szükséges információt, de azért stílus tanácsadást ne vállaljunk a főnökünk számára: Jelenleg meglehetősen kevés adatot kapok, a munkám elvégzéséhez. Ahhoz, hogy azt megfelelően ellássam, részletesebb infomációkra van szükségem. Kérem, mondja meg mikor lenne Önnek is alkalmas, hogy ezeket átbeszéljük?

9. Árulkodó a testbeszéde

Ha jellemzően forgatja a szemét, összefonja a karjait vagy nem néz fel a monitorából, amikor odamegyünk hozzá, akkor jobb ha átértékeljük a kapcsolatukat."

Az a bizonyos "Testbeszéd" tényleg nagyon fontos, de nem mindenható. Az átértékelés előtt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyire általános vagy "rossz szokás"! Tényleg nekünk szól - mondjuk ez sem vezetői szint - és tényleg zavar? Akkor jelezzük: Nagyon leminősítve érzem magam, amikor azt látom, hogy..... Szeretném ha megbeszélnénk, amennyiben valamilyen problémája/gondja van velem kapcsolatban.

10. Sosem ért velünk egyet 

Ha minden ötletünket megtorpedózza, vagy nem ért egyet semmivel, amit mondunk, miközben másokkal soha nem viselkedik így, akkor az a tipp, hogy nem rajong értünk.

Tényleg sosem? Vagy csak időnként? Csak velünk? Ha igen: Azt vettem észre, hogy bármilyen ötlettel állok elő, gyakorlatilag már az elején különféle kifogásokat emel ellenük, anélkül, hogy végigmondhatnám az egészet.  Egyrészt megalázónak/ zavarónak/demotiválónak érzem, másrészt pedig elbizonytalanít a jövőt illetően. Ön hogy látja?

hibajpg

11. Csak a munkáról hajlandó beszélni

Ha főnök a többiekkel szívesen beszél a családjukról, hobbijaikról és hasonló témákról, velünk viszont csak akkor áll szóba, ha valami munkával kapcsolatos dolgot szeretne mondani, akkor semmilyen szinten nem érdekli, hogy amúgy mi van velünk.

Volt valami előzménye? Mondhatjuk azt, hogy: Próbálok rájönni, hogy mi az oka a különbségnek amit aközött érzékelek, ahogy a kollégáimmal beszélget, akár a magánéleti dolgaikról és ahogy velem. Ugyanis azt tapasztalom, hogy mi ketten, kizárólag a munkával kapcsolatos dolgokban kommunikálunk. Önmagában nem lenne zavaró de látva a többiekhez való viszonyulását, elgondolkodtat. Ön mit lát emögött?

12. Kerüli a személyes kontaktust

Az egy dolog, hogy a kommunikáció csak a munkára korlátozódik, de ha (szinte) soha nem jön oda hozzánk, hanem inkább emailben vagy cseten tartja a kapcsolatot, az szintén azt jelentheti, hogy nem igazán kedvel.

Ilyen főnök is van, remélhetőleg egyre kevesebb. Amennyiben tényleg hiányzik a személyes kontaktus, vállaljuk be ezt az igényünket: Azt gondolom, hogy általában elegendő az emailen és chat-en való kommunikáció de számomra megnyugtatóbb és fontos lenne, hogy időnként személyesen is kapcsolatba lépjünk. Hogyan lenne ez megoldható az Ön számára is megfelelő módon?

13. Zárva van az ajtaja

Ha a főnök irodája szinte soha nincs nyitva, akkor valószínűleg nem akarja, hogy bemenjenek hozzá. Persze lehet, hogy ez nem nekünk, hanem másnak vagy az egész kollektívának szól.

Fontosabbnak tartom, hogy nyitva IS legyen vagy méginkább azt, hogy legyen olyan  időtartam, amikor köztudottan be lehet menni. Az is lehet, hgy ezt csak ő nem vette észre? Hogyan fejezhetjük ki, az ezirányú igényünket: A munkám során többször felmerülnek olyan kérdések, amelyekkel nehezen lehet megvárni a heti értekezleteket. Az ajtaja jellemzően csukva van és azt is tudom, hogy maximálisan be van osztva az ideje. Szeretnék egy olyan megoldást találni amivel Önt sem zavarnám de én is hatékonyabban tudnék haladni a munkámmal azáltal, hogy kérdezhetek, ha elakadok. Ön mit tartana elfogadhatónak?

14. Mindig mi kapjuk a piti, de melós feladatokat_

Ha olyan szolgamunkával bíz meg, ami nem elég komoly a képességeinkhez és képzettségünkhöz mérten, akkor nem értékeli kellően a bennünk rejlő lehetőségeket. Vagy egyszerűen csak ki akar csinálni.

Vagy csak nem tudja, hogy többre vágyunk? Jelezzük felé, hogy tisztán lássuk: Úgy érzem a kvalitásaimnak köszönhetően magasabb minőségű munkák elvégzését is tudnám vállalni. Kissé demotiválónak érzem, hogy komolyabb munkákat nem bíznak rám. Ennél többre vágyom és szeretném, ha ezt figyelembe vennék.

15. Nincs visszajelzés

Visszajelzés nélkül nehéz fejlődni vagy hatékonynak és motiváltnak maradni. Ha főnök sem pozitív, sem negatív visszajelzést nem ad, akkor nem igazán érdekli a jövőnk sem. Pont.

Itt az ideje, hogy visszajelezzük: Szeretnék fejlődni a munkámat illetően. Nagyon hatékonynak és motiválónak tartanám, ha kapnék visszajelzést azzal kapcsolatban,hogy mennyire elégedettek velem és miben kellene fejlődnöm a jövőre nézve.

16. Megaláz bennünket

Az építő jellegű kritika fontos, de ha rendszeresen nagy tömegek előtt, mondjuk értekezleteken kifogásolja a munkáját, ötleteit, felvetéseit, az nagy tiszteletlenség, és nem kell mondanunk, hogy ez mit jelez, ugye?"

Állj ki magadért: A konstruktív visszajelzés helyett folyamatosan kigúnyolva érzem magam, az ötleteim és munkám révén egyaránt. Természetesen nyitott vagyok a kritikára, a változásra, de ilyen légkörben és hozzállással nehezen tudok boldogulni.  Miről szól ez valójában?

17. Velünk sosem poénkodik

A poénkodás, ha bevesznek az irodai őrültködésekbe, azt jelzi, hogy a csapat tagja vagyunk. Ha kihagynak az ilyen bulikból, akkor viszont nem szeretnek túlságosan.

Bírjuk is a poénkodást vagy csak szeretjük? Nem mindegy. Ez mindig is így volt, vagy csak idővel vált jellemzővé? Mondjuk ebben hol lehet a főnök szerepe? Tegyük ki az asztalra a megélésünket: Úgy érzem kimaradok a közös poénokból és nem igazán értem az okát. Mi folyik itt?

18. Ellopja az ötleteinket

Vannak főnökök, akik sportot űznek abból, hogy az alkalmazottak ötleteit sajátjukként adják el, és említést sem tesznek a forrásról. Ha soha, semmilyen körülmények között nem ismeri el az erőfeszítéseinket, az elég árulkodó."

Nálam ez nem feltétlen az utálat kategória. Ám ha mégis megtörténik: Ez már az X. alkalom, hogy az általam elmondott javaslatokat nem nekem tulajdonítják. Eléggé feldühít és igazságtalannak érzem. Ráadásul visszajelzés formájában sem kapok elismerést. Szeretném, ha ez megváltozna.

19. Másnak adja a munkánkat

Könnyen kinyírja a lelkesedést, ha egy különösen fontos munkát, amivel megbíztak bennünet, hirtelen másnak adnak. Ha pedig ez nemcsak egyszer történt meg, hanem rendszeresen előfordul, ez nem sok jót jelent.

Álljunk bele: Rendszeresen előfordul, hogy az általam elkezdett munkát egy idő múlva más valakinek adja át. Ezek általában hirtelen történnek és nem igazán értem az okát sem. Ez engem azon túl, hogy bosszant, meglehetősen elbizonytalanít a jövőmet illetően. Mi az oka, hogy ez történik?

20. Türelmetlen

Ha szemmel láthatóan nem érdekli, amit mondunk, és/vagy gyorsabban elveszíti az érdeklődését az közölnivalónk iránt mint a többieknél, akkor valószínűleg nem kedvel bennünket.

Ezt aztán tényleg nehéz eldönteni, hogy mennyire nekünk szól, vagy mennyire egy negatív tulajdonság valójában. Ezért aztán ha többször előfordul, kérdezzünk rá: Valamiért azt tapasztalom, hogy a megnyilvánulásaim különösebben nem keltik fel az érdeklődését. Ez konkrétan nekem szól vagy valami más van mögötte?

KONKLÚZIÓ

Változást akkor érhetünk el, ha beleállunk a külünböző helyzetekbe és "bevállaljuk" az érzéseinket, a gondolatainkat. Ha kezdeményezünk és nem csak reagálunk. Mindezt sértődés és sárdobálás nélkül. Bátorság és elszántság is kell hozzá, de hosszútávon kifizetődőbb, mint bizonytalanságban, stresszben tölteni napi 8-10 órát, vagy heti 5 napot. Természetesen a saját szavainkkal, a saját megoldásainkkal, mert ezek csak mankók...ÉS ettől függetlenül is lehet az, hogy a távozás útjára lépünk.

VEZESS, ÉS VISELKEDJ TUDATOSAN!

Nézz körül a Tudástár Letölthető anyagai és Tesztjei között is!

Ezek is érdekelhetnek: