Életpozíciók - Milyen meggyőződéssel bírsz magadról és másokról?

Mert már gyermekként megalkotunk egy olyan referenciakeretet, amin keresztül aztán elfogadjuk, vagy inkább szűrjük a körülöttünk lévő világot, az embereket, az információkat és a velünk zajló eseményeket.

Életpozíciók - Milyen meggyőződéssel bírsz magadról és másokról?

Mi a referenciakereted, avagy hogyan viszonyulsz a világhoz és a különböző helyzetekhez?

A poharad félig üres, vagy félig teli?

Maga az elmélet, vagyis az "Életpozíciók" Eric Berne nevéhez fűződik, ám népszerűségét Thomas Harris „OK vagyok, OK vagy” című könyve tovább erősítette. 

Jó tudni, hogy a különböző pozíciókhoz, különböző stratégiák társulnak, ám ezek közül csak egy lesz az, ami igazán hatékony, ha problémamegoldásról van szó.

Az alábbi lehetséges kombinációk működése olyan, mint egy ablak, vagy egy szemüveg, amin keresztül nézzük a világot:

-/+ Én nem vagyok OK / Te OK vagy 

+/+ OK vagyok / OK vagy 

-/- Én nem vagyok OK / Te nem vagy OK 

+/- OK vagyok / Te nem vagy OK

Életed során mind a 4 pozíciót megtapasztalod, és a tapasztaltak alapján eldöntöd, melyik lesz számodra a meghatározó.

A legtöbb idő, ami a kölcsönös tiszteleten alapszik, az az „OK vagyok, OK vagy” keretben van, és ez adja a maximális komfortot és a másokkal való együttműködés lehetőségét is

Amikor rossz napod van, belecsúszhatsz a többi pozícióba is, és akkor nagy valószínűséggel egy torz referenciakereten keresztül nézed a világot.

Miért akarnánk megelégedni egy torzított képpel, amikor egy sokkal célravezetőbb is elérhető? 

A válasz visszakanyarodik a gyermekkorhoz:

Kisgyerekként az egyik alapvető szükségletünk, hogy a világunk strukturált és biztonságos legyen. Jó lenne előre látni a tetteink következményeit – tudni, ahogy a dolgok összepasszolnak. Mindannyian miniatűr tudósok vagyunk, akik arra törekednek, hogy saját elméleteket gyártsanak a dolgok megmagyarázására. Ehhez, a lezajló események vonatkozásában alakítjuk a világgal kapcsolatos ítéletünket. Hisszük, hogy ami megtörtént, azt mi okoztuk. 

Ebben a kontextusban tudomásul vesszük, hogy kisebbek vagyunk, majdnem mindenki másnál. Egyedül a kisbabák kisebbek, mint mi, és ők sem csinálnak mást, mint amit látunk. Sok olyan dolgot nem tudunk megcsinálni, amit más igen, mint pl. evőeszközzel enni az ujjaink helyett, gyorsan begombolni vagy cipzárazni a ruhát, elvinni dolgokat anélkül, hogy elejtenénk, stb. Nem értjük vagy inkább nem tudjuk elképzelni, hogy ha már nagyobbak leszünk, majd meg tudjuk ezeket csinálni. Ezért aztán elkezdünk azt gondolkodni, hogy valami nincs rendben velünk. Arra a következtetésre jutunk, hogy hibásak vagyunk, mások pedig sokkal több mindenre képesek – ez az „Én nem vagyok OK, te OK vagy” életpozíció.

Miután kidolgoztuk ezt az elméletünket, ki is próbáljuk. Figyeljük, hogy mi történik: továbbra is képtelenek vagyunk dolgokra, míg mások sikeresek? Talán mások mondják nekünk, hogy ügyetlenek vagyunk vagy egy kellemetlenség…? Ha elegendő bizonyítékunk van, ami alátámasztja ezt a feltevésünket, arra fogunk következtetni, hogy igazunk volt. Aztán elkezdjük szűrni az információkat, és elutasítjuk azt, ami ellentmond ennek és ezzel meg is erősítjük az életpozíciónkat.

Ha nem jönnek a megfelelő bizonyítékok, egy másik forgatókönyvvel kísérletezünk: talán mindenki hibázik? Egy traumatikus esemény, egy amúgy kielégítő gyerekkorra is olyan hatással lehet, hogy messzemenő következtetésre is juthatunk. Talán a szüleinknek volt egy nehezebb időszaka és képtelenek voltak megfelelően törődni velünk. Elkezdjük teszteljük az „Én nem vagyok Ok, Te nem vagy OK” életpozíciót. Amikor pedig úgy tűnik, hogy passzol, akkor a továbbiakban ennek megfelelően, szelektíven vesszük ki az információkat.

A harmadik ablak az „Ok vagyok, Te nem vagy Ok” kombináció. Emellett akkor döntünk, amikor úgy értékeljük, hogy a problémák csupán átmenetiek. Amint idősebbek leszünk, képessé válunk megcsinálni mindent, amit a nagyobbak tudnak. Esetenként jobban is csináljuk náluk. Ebben a pozícióban pedig bizonyítékot keresünk mások hibáira, azért, hogy alátámasszuk a saját elméletünket. Csak arra és akkor figyelünk, amit jól csinálunk és másokat okolunk a saját hiányosságaink miatt.

Valószínűleg mindenki felfedezi mindhárom, kevésbé hasznos életpozíciót a gyermekkora során, és megtapasztalja az „Ok vagyok, Ok vagy” állapotot is.

Általában bőséges időt töltünk az OK-OK-ban, és valószínűleg ezt követi a másik három, „haszontalanabb” életpozíció egyike – DE számunkra az lesz a releváns-, ami főleg stressz idején visszatér. Észleljük a másik kettőt is, de kevesebb időt töltünk ott. 

Az életpozíciónk -  vagyis az ablakunk a világra-, tehát úgy viselkedik, mint egy torzító üveg és meghatározza, hogyan érzékeljük az eseményeket. 

Jó felismerni azt is, amikor éppen mások néznek ki valamelyik kevésbé hasznos ablakon!

Fentiekből az is következik, hogy megérted, ha néha illogikusan viselkedik valaki, mert tudod, hogy az észlelése egy réges-régi sablonon szűrődik át. Ilyenkor meg kell próbálni elválasztani a személy viselkedését attól a veleszületett értéktől, hogy ő egy ember

Mindenkinek van időnként rossz napja..., csinálsz te is olyan dolgokat, amiket aztán megbánsz.

Tartsd szem előtt, hogy a ferdített észlelés előfordulhat, és akkor sokkal toleránsabb leszel a nyilvánvaló hiányosságokkal szemben.

Az igazán asszertív mód az, amikor el tudod utasítani a viselkedést, miközben megmarad az ember iránti tiszteleted.

A referenciakeret kiterjeszthető a másokkal való együttműködéshez való hozzáállásra is: ”mi” – pl. egy csapat vagy család, „ők” – a menedzsment, vagy szomszédok, és „az” – valami, amit sikerül vagy nem sikerül elérnünk. 

Ezek a kiegészítések a csoportokban észrevehető dinamikákat segítenek megérteni. 

Az OK-OK pozíció nem jelent vakbizalmat, kritikanélküliséget vagy pedig azt, hogy mindig kedvesnek kell lenni az emberekhez

Azt kell észrevenni, hogy az ember tiszteletet érdemel, de attól még időnként nem az OK-OK-ból működik. 

A bizalmat ezért óvatosan érdemes kezelni és megfelelő biztosítékokkal!

A kritika is szükséges, de konstruktívan érdemes megfogalmazni! 

Te vajon melyik ablakon nézel ki a leggyakrabban? Töltsd ki a tesztet és megtudod!

Ha kérdésed van, állok rendelkezésedre!

A "Letöltés" gombra kattintva elfogadom az Általános Szerződési Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot.