Hogyan alakítsunk ki következetes vezetői magatartást anélkül, hogy negatív képet festenénk magunkról?

Úgy, hogy a mozgékonyság, a kialakult kontextushoz való alkalmazkodás mellett tesszük le a voksunkat, miközben élünk a paradoxonokban rejlő lehetőségekkel is.

Hogy jön ide a paradoxon?

Előfordulhat, hogy olykor megingunk egy-egy korábbi döntésünket, vagy érvelésünket, vagy gondolkodásunkat illetően, mert az élet olyan helyzeteket teremt, amikor ez elkerülhetetlenné válik – gondoljunk vissza az elmúlt másfél évre. Mindez elsőre akár következetlennek tűnhet, azonban bizonyos körülmények között „kötni az ebet a karóhoz”, garantált kudarchoz vezethet.

A bármely dologban való „megingás”, különösen vezetőként, nem túl bizalomgerjesztő. De attól, hogy két ellentétes elképzelést tartunk a fejünkben, és különböző időpontokban az egyiket a másik helyett választjuk, még nem feltétlenül válunk következetlenné.

Időnként mindannyian így gondolkodunk – talán ritkábban ismerjük be-, azonban ennek a kettősségnek a felismerése fontos vezetői képesség.

Aki az állandóságot keresi, az inkább merev vezető. És lássuk be, hogy manapság inkább a rugalmasság az életképes, amibe beletartozik az is, hogy egy vezető jól tud „működni” a paradoxonok világában is.

A napjainkra jellemző komplexitás és folyamatos változás megköveteli akár két ellentétes nézet képviseletét is. Tehát létfontosságú, hogy az üzleti életben ennek megfelelően tudjunk reagálni.

Ráadásul az ötletek, megfigyelések vagy visszajelzések egyetlen logikára való levezetése ugyan egyszerűnek és következetesnek tűnhet, de szükségtelenül lezárja a kreatív problémamegoldási lehetőségeket. És ami a legfontosabb, egyszerűen nem mindig és nem feltétlen kompatibilis a valósággal.

Az emberek által létrehozott, vagy éppen velük szembe jövő, megoldásra váró problémák jellemzően váratlanul jelentkeznek – a következetesnek tűnő, ám bizonyos esetekben szűk látókörű gondolkodás megnehezítheti az ilyen helyzetek kezelését.

Ennek elkerülésére érdemes megfontolni az alábbiakat:

• két ellentétes gondolatnak nem kell egyszerre igaznak lennie – ami ma nem tűnik validnak, holnapra az lehet, ráadásul, akár rajtad kívül álló okokból;
• ami számomra értelmes, nem biztos, hogy Neked is az, ÉS EZ OK – mert pl. kontextustól, habitustól és egy csomó minden mástól is függ;
• nem számít, hogy mennyire hiszünk valamit igaznak – az viszont már igen, ha meg sem kérdezzük, hogy az ellenkezőjének lehet-e létjogosultsága;
• előfordulhat, hogy ellentétes gondolatok, nézetek jól megférnek ugyanabban a fejben – mert nagy valószínűséggel van olyan helyzet, amikor az egyiknek, és van olyan is, amikor a másiknak van helye, ÉS az jó, ha van olyan kapcsoló az agyadban, amivel aktiválni tudod az egyiket vagy éppen a másikat.

Visszakanyarodva a címre, mint mindennek, a következetességnek is van egy határa, ezt is túlzásba lehet vinni. A körülöttünk zajló események alapján egyre inkább szükség van akár ellentétes nézetek figyelembevételére is. Kellő nyitottsággal, éber jelenléttel, tudatossággal, felismerhetők azok a helyzetek, amikor akár pont az ellenkezőjét kell választani, mint korábban …

Címkék: vezetői minőség